Tartalom

Hogy miről szól egy úgynevezett “interjú, riport és sztorikönyv“? Bőven van mit mesélni az elmúlt 10 évről…

Egy élő legenda előszavával indul a mű, a tartalom pedig így fest:

Történelem, kicsit másképp

Talán mind tudjuk, hogyan is indult útjára a túraautó világbajnokság, és milyen események vezettek ide, ahol most tartunk. Tudjuk mi az a Yokohama Trophy, és hogy milyen befolyása van a történetre. Tisztában vagyunk azzal, ki az a gyári versenyző, hová tűntek az évek során a gyári csapatok, vagy milyen privátnak lenni. De mi azt szeretnénk, ha mindezt azok mesélnék el nekünk, akik ott voltak, látták, tettek érte, eldöntötték, megszervezték… És mesélnek is. Martin Haven, Marcello Lotti vagy éppen Eric Néve…

LOEB2Százasok klubja

A WTCC meghatározó versenyzőit tömöríti az elit klub: akik túl vannak a sorozatban 100 versenyen. Plusz 3 olyan versenyzőt, akik még nem jutottak el odáig, de maradandót alkottak a sportágban (pl. José María Lopez, Sebastien Loeb). Mind ismerjük őket… Nade arról a bizonyos másik oldalról is? :)

 

 

 

“Kell, hogy maga az ember mondja el…”

10 esztendő van mögöttünk. Minden évért egy-egy hétvége, minden hétvégét más-más versenyző mesél el… A saját legjobb, legkedvesebb, legkeményebb, amolyan “a verseny, amit soha nem felejtek el” hétvégéjét.

Egy kis ízelítő:

Alex Zanardi: Tizennégy varázslatos kör augusztusban (legszebb emlék: 2005, Oscherleben; támogatott alaptvány: Bimbingamba, célja: végtagamputált gyerekek életminőségének javítása)

A boxból Roberto Ravaglia rádión a köridőkről tudósít, lelkesít, szinte mintha magát is bátorítani akarná, attól való félelmében, hogy a varázslat szertefoszlik: »Csak így tovább, Alex, ne add fel!«. »Ki adja fel?!« – gondolom, de még négy kör hátra van a kockás zászlóig, és ez egy örökkévalóságnak tűnik.

Andy Priaulx: Az örök mosoly titka (legszebb emlék: 2005, Makaó, támogatott alapítvány: The Priaulx Premature Baby Foundation, célja: koraszülött gyermekek megfelelő ellátása, egészségügyi támogatása)

„Így végül Dirk maradt az egyetlen valódi ellenfelem, és azt mondtam a feleségemnek, Jónak, hogy bármi is történjen a pályán, nyugodtnak kell maradnia. Ha Dirknek valamilyen problémája támadna, nem kezdhet ünnepelni, mert az nem mutatna jól a tévében!”

Gabriele Tarquini: Szélárnyék (legszebb emlék: 2009, Makaó, támogatott alapítvány: Bimbingamba)

Elérkezünk a porral borított szakaszhoz, lassú jobb kanyar kettesben, közvetlen utána egy majdnem egyenes harmadikban, és beérek a „ködbe”, az ebben a szakaszban ezerszer is elismételt mozdulatokat teszem meg, padlógáz, közel járok a limithez, negyedikbe teszem az autót, türelmetlenül várva, hogy kiérjek ebből a részből, ahol semmit sem látok. Anélkül, hogy észrevennénk, a legnehezebb, legnagyobb odafigyelést igénylő pályaszakaszokon visszatartjuk a lélegzetünket és elkezdődnek a lélegzetkihagyásos szünetek, melyek felgyorsítják a szívverés ritmusát, ez megterheli a szervezetet és elhomályosítja a döntési képességeinket. A „köd” ritkul és a rövid egyenes szakasz helyett néhány méterrel előttem ott látom Yvan autóját keresztben az úton… teljes erőből nyomom a féket és behunyom a szememet...”

Tom Coronel: Felemás papucsok (legszebb emlék: 2008, Okayama, támogatott alapítvány: The Priaulx Premature Baby Foundation)

„A mérnököm azt mondta: »De így teljesen tönkretesszük az autó egyensúlyát.« Mire én: »Francba az egyensúlyával, én így tudom vezetni, és kész!«”

Rob Huff: Több, mint orosz rulett (legszebb emlék: 2014, dobogó és győzelmek a Ladával, támogatott alapítvány: The Halow Project, célja: tanulási nehézséggel küzdő gyerekek és fiatal felnőttek életminőségének javítása)

„Egy drámai előzés után átvettem a vezetést Monteirótól az utolsó előtti körben és onnantól én vezettem a legszélesebb versenyautót a pályán, hogy magam mögött tudjam tartani Yvan Mullert. Hihetetlen módon új körrekordot állítottam be (2:27.009), mialatt az abszolút nem várt hetedik győzelmemért hajtottam Makaó utcáin – a Lada történelmének második elsősége felé.”

Yvan Muller: Vissza a jövőbe! (legszebb emlék: 2008, Makaó, támogatott alapítvány: Fondation Frédéric GAILLANNE Mira Europe, célja: látássérült gyerekek vakvezető kutyáinak kiképzésével foglalkoznak)

„Most már elfelejthetjük 1984-et!”

big2_First victory for Zanardi

Az írók között üdvözölhetjük továbbá Sebasien Loeböt, James Thompsont, Augusto Farfust, Franz Engstlert, Dusan Borkovicot is, de megtudjuk ki volt Michelisz Norbert, mielőtt mindannyian megismertük, mennyire van közel hozzá Alain Menu és hol is egészen pontosan, illetve hová vezetett egy bizonyos cetli Gianni Morbidelli asztalán…

Hétvége egy csapattal…

Milyen egy-egy versenyhétvége egy-egy csapattal? Szerzőink ennek jártak utána… (riportsorozat)

Egy év győzelem

A tizedik, jubileumi idény történései. Jókora Citroën fölénnyel és egy kis adag iróniával, no meg Rob Huffal és a Ladával…

Statisztikák, összefoglaló táblázatok

(Egy ilyen könyvből ez természeten nem maradhat ki… A nem kis munkát ezúton is köszönjük Bakay Botondnak!)

Follow us on

Minden vélemény számít!